Biztosan sokunknak ismerős a feltevés, miszerint Mozart zenéje jót tesz a növényeknek. Talán páran még ki is próbáltuk, és bizonyítást is nyert a tézis.

Nos, mint emberek, abban különbözünk a növényektől, hogy nemcsak idegrendszerünk van, hanem szívünk, ami dobog, és agyunk, ami komoly kognitív tevékenységre is képes. Nézzük hát, mit nyerhetünk, ha átváltunk a popról a klasszikus zenére!

1. Kisimítja az idegeket
Kezdjük az idegekkel. Manapság, mindennapi életünk során megannyi információval találkozunk. Instant üzenetek, benyomások a különböző csatornákról, amik azonnali választ igényelnek. Ez a folyamatos készenlét multitaskingot eredményez, akár el akarjuk kerülni, akár nem. Némi simulékony dallam hallgatása, például J. S. Bach orgonaművei felérnek egy wellness hétvégével az idegrendszernek.

2. Segít a fókuszálásban
Ha már a multitaskingnál tartunk, amely semmilyen értelemben sem mondható jótékonynak, az összpontosítás megtalálása elengedhetetlen. Néhányan csak teljes csendben tudunk dolgozni, de van sok egyéb olyan foglalatosság is, amely nagy koncentrációt igényel, például a főzés vagy egy fontos levél meglírása. Ha átkapcsoljuk a repetitív popzenét olyan klasszikusokra, mint például George Handel mesterművei, akkor meglepő, mekkora haladásra vagyunk képesek rövid idő alatt!

3. A legjobb társaság a kikapcsolódásra
Vennél egy forró fürdőt, és fogalmad sincs, hol találj hozzá olyan zenét, ami biztosan nem zavaró? Na ilyenkor kell feltenni W. A. ​​Mozartot! Játékos dallamokkal tarkított zenéje senkinek sem tud túl sok lenni, de mindenkinek felmelegíti a szívét is!

4. Összekapcsol az emberekkel
Voltál már valaha komolyzenei koncerten? Biztos, hogy más koncertek is összekovácsolják a közönséget, mert ugyanazt a ritmust táncoljátok, együtt mozogtok, hasonló érzéseket tapasztaltok. Azonban, ha például egy orgonakoncerten veszel részt, az egészen másról szól, hiszen ott nem mozogtok együtt , csak ültök. Mégis, ilyenkor magasabb szintű kapcsolat teremtődik, mivel a klasszikus zene ereje annyira ősi, hogy az emberek a szakrális hangokhoz evolúciósan kapcsolódnak. Nem hiszed? Próbáld ki!

5. Javítja az agyi funkciókat
Bizonyított tény, hogy a művészet jól hat a kognitív tevékenységre. Javítja a memóriát, olyan kapcsolatokat teremt a neurotranszmitterek között, amelyek különben soha nem jöttek volna létre. Ahogy a testednek edzésre van szüksége, az elmédnek is: ha valami izgalmasabb tevékenységet szeretnél, mint a sudoku, gyere el egy koncertre, vagy tegyél fel Liszt Ferencet, a többit pedig bízd az agyadra.

6. Növeli a kreativitást
A klasszikus zene összetett művészet. Az egyes részek, dallamok, hangszerek, ritmusok különböző harmóniái változatos érzelmi állapotokat idéznek elő. Amikor ilyen zenét hallgatsz, az elméd feldolgozza ezt a komplexitást, és ezzel kreatív energiák szabadulnak fel. Különösen, ha olyan koncerten veszel részt, ahol olyan összetett mesterművet hallgathatsz, mint Verdi Requieme, és láthatod, ahogy a karmester mozgása harmóniába hozza a szólamokat és hangszereket, akkor ez a tapasztalat tovább fog működni az agyadban, és növeli a kreativitást!

7. Békét és a szeretetet teremt a szívedben
Végül, de nem utolsó sorban a klasszikus zene bensőséges hangzása felvidítja a lelket, felmelegíti a szívet, és örömet hoz az életbe. Nyugtatók helyett próbáld inkább feltenni F. Schubert Ave Mariáját vagy más olyan darabot, amit békésnek találsz, és semmi idő alatt egyensúlyra találsz!

Ebben a sorozatban arra invitáljuk olvasóinkat, hogy ismerjék meg művészeinket, szólistáinkat, orgonistáinkat és énekeseinket. Nemcsak az önéletrajzukat olvashatjátok, hanem azon túlmutató személyes zenei élményeik, szokásaik és szabadidős tevékenységeik engednek betekintést a színfalak mögé, és meggyőzik a kételkedőket, hogy még ha a színpadon isteni előadást is nyújtanak, a zenészek is emberek.

Első bemutatkozó művészünk Virágh András, a Bazilika orgonaművésze, számos kórus karmestere volt, jelenleg a professzionális ETUNAM Kamarakórusé, amely a szombati Organ & Choir koncertjeinkről lehet ismerős.
András Magyarországon született, és zenei karrierjét a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban kezdte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán orgonaművész és tanár diplomát szerzett. A zenei tehetséget genetikailag is örökölhette, mivel édesapja – és ugyanakkor tanára is -, Virágh Endre híres budapesti karmester és orgonista volt. Édesanyja is támogatta Endre zenéi tevékenységét, orgonált, és énekelt a kórusában is. Volt, hogy eljött az az idő is, amikor fia vezényelt ugyanebben a kórusban édesanyjának. Nem meglepő, hogy András testvére, Gábor is zenész, a tengerentúlon játszik jazzt.
Az örökölt zenei tehetségéért, valamint a kitartásáért, amellyel képes hiteles művész maradni egy konkurenciával és hatalmi harcokkal teli világban, pályafutása során Andrást számos díjjal kitüntették. Csak, hogy a legkiválóbbakat említsük közülük: a Liszt Ferenc-díjat, és a Magyaroszág Érdemes Művésze díjat , amelyet a magyar kormány adott át.
Elhivatottságát nem csak díjai, hanem jelentős diszkográfiája is mutatja: a legnagyobb magyar zeneszerzők, köztük Liszt Ferenc és Kodály Zoltán összes orgonaműveit lemezre játszotta. Sőt, ezt a sorozatot tovább folytatta Cesar Franck és J. S. Bach összes orgonaműveinek felvételével. Utóbbi nagy kedvence, a d-moll toccata és fúgát kívülről játssza, amelyet hétfői koncertjeinken a nagy orgonán meg is lehet hallgatni.

Most pedig lessünk a színfalak mögé, és jöjjön néhány érdekesség Andrásról!

Mi a legmeghatározóbb zenei élménye?
Az első meghatározó zenei élményem gyerekkoromban volt, amikor a Mátyás-templomban édesapám, Virágh Endre orgonaművész koncertjét hallgattam az orgona mellett. Bach: e-moll fúgája alatt úgy éreztem, hogy felemelkedik velem a pad, és teljes elragadtatottság vett rajtam erőt. Azt hiszem, hogy ez volt a legfontosabb motiváció ahhoz, hogy zenei pályára lépjek, ez a pillanat máig előttem van. Később is átéltem ilyen élményeket saját hangversenyeimen, azt gondolom, hogy ez az, amit a zenén keresztül megtapasztalhatunk az örökkévalóságból.

Esetleg bármilyen vicces gyerekkori emlék, amit szeretne megosztani?
Természetesen! 5 éves lehettem, amikor a Belvárosi Főplebánia-templom 10 órás nagymiséjén édesanyám orgonált. Mivel a mise előtt nem kaptam fagyit, a zenés szolgálat közben megzsaroltam édesanyámat, hogyha nem lesz fagyi a mise után, akkor beletaposok az orgona pedáljába. Természetesen nem volt választása, fagyit kellett nekem ígérnie.

A zenei karrier tele van meglepetésekkel, emlékszel valamilyen zavarbaejtő eseményre a koncertjeidről?
Persze, ifjúsági koncertet adtam a Zeneakadémia nagytermében általános iskolás gyerekeknek. A műsor koordinátora természetesen próbálta kézben tartani az eseményeket, egészen addig, amíg az orgona nem kezdett el hangosan szólni. Attól kezdve felbátorodtak a gyerekek, és kezdődött a csivitelés, az utolsó nagyon hangos orgona akkord befejezéséig. Miután befejeződött a darab, olyan ricsaj volt, mint egy sportcsarnokban, amitől megijedtek, és a kiabálást néma csend váltotta fel.

Megkérdezhetjük, mik a szokásai, hogyan gyakorol? Mivel ilyen nagy művész, azt gondolná az ember, hogy nem is kell annyit gyakorolnia…
Ez tévedés, a professzionalizmus nem attól függ, hogy ki hány díjat kapott. A szinten tartó gyakorlás nekem napi 2-3 óra, a koncertekre irányuló felkészülés ennél kicsit több, a darabok nehézségétől függően változhat. Ideális esetben napi 4-6 órás gyakorlással bármely koncertre fel tudok készülni.

Mit csinál, amikor nem zenél, nem vezényel?
Badacsonytomaji nyaralómban töltöm legszívesebben szabadidőmet, a természetben tudok legjobban kikapcsolódni. Családunkban a Balaton örök szerelem, minden, ami ehhez tartozik, ezért éppen vitorlázni tanulok.

1. Budapest legnagyobb épületei közé tartozik, és egyben a főváros legnagyobb temploma. A Bazilika ugyanolyan magas, mint a Parlament, a csúcsa 96 méter. Ez a magasság a budapesti építészeti törvények szerinti maximális határ. A két épület egyforma, maximális magassága azt is szimbolizálhatja, hogy itt a világi és a keresztény hatalom egyformán fontos. Ha szeretnéd látni a lélegzetelállító, 360 fokos budapesti panorámát, akkor 364 lépcsőfokot kell megmásznod – vagy egyszerűen beszállsz a liftbe.
2. Mielőtt a templom létrejött volna, az egykori épület színházként szolgált, sőt még állatviadalok is voltak. A XIX. század elején kezdődött a tervezési folyamat, miután egy templom már akkor is ideiglenesen működött ott. Fél évszázados építkezés után 1905-ben elkészült a Bazilika a mai formájában. Még a híres építész, Ybl Miklós is részt vett a belvárosi monumentális épület tervezésében.
3. A Szent István Bazilikának összesen hat harangja van. Öt kisebb a bal oldali toronyban, és egy a jobb oldalon. Ez utóbbit úgy hívják, akár a Bazilikát: Szent István, az első magyar király után kapta a nevét. Ez az ország legnagyobb harangja, 9250 kilogramm súlyú és évente kétszer is hallható: egyszer az augusztus 20-i ünnepen valamint Szilveszter éjszakáján éjfélkor. Az öt kis harangot magyar hercegek és szentek után nevezték el, és 1993-ban öntotték Passau-ban, kivéve a Walser Ferenc által 1863-ban Pesten öntött Szűz Mária harangot, amely a legnagyobb közülük, 3100 kg.
4. A bazilika nagy orgonája 1905-ben készült Angster Józsefnél. Az orgona hangképe és mérete a francia irányelvekre ​​emlékeztet, amit az magyaráz, hogy Angster a párizsi híres Aristide Cavaille-Coll-ban tanult. Az orgonaházat Thék Endre műbútorgyára készítette. Ez a hangszer sokszor került felújításra az elmúlt században. Az utolsó felújítás 1982-ben történt, amikor új, modern 4 manuálos játéksztalt, új homlokzatot és 13 további regisztert kapott. Jelenleg 93 regisztere és 6507 sípja van! A legnagyobb 10 méter, míg a legkisebb csak 6 milliméter, kicsivel több mint ½ centiméter! Kétségtelen, hogy ez az orgona Budapest egyik legnagyobb és legszebb hangszere.

+1: Ha már itt tartunk, és szeretnél kiteljesedni a Szent István Bazilika monumentális falainak elbűvölő élményében, miközben a nagy orgona magasztos hangját hallod, hetente kétszer megteheted! Választhatod a rövidebb (és gazdaságosabb) koncerteket hétfőn, vagy az exkluzív pénteki „2 orgona – 2 szólista” hangversenyünket, amelyen azt is megfigyelheted, hogy hangzik a nagy orgona a kisebbhez képest. Ne feledd, a kisebbet bármikor hallhatod, de a nagy orgona csak a hétfői és pénteki koncertjeinken szólal meg.