Programok

G. F. Händel: Vízi zene

Amikor I. György brit uralkodó ünnepséget rendezett a Temzén, Händelt kérte fel az ünnepi zene komponálására. 50 zenész játszott a hajóúton, a királynak annyira tetszett az előadás, hogy még háromszor elő kellett adni a kedvéért. A barokk zenekar összes hangszere megszólalt a műben, kivéve a csembaló, mert azt nehéz lett volna felvinni a hajóra.

Koncertjeinken trombita és orgona átiratban hallható ez az ismert alkotás.

J. S. Bach: Esz-dúr „Szentháromság” fúga BWV. 552

Bach orgonaművészetének egyik csúcspontja az Esz-dúr fúga.  A zenetudomány Szentháromság-fúgának aposztrofálja, mert a darab három különálló fúga kompozíciója az Atya-Fiú-Szentlélek hármas egységét jeleníti meg.  Az első fúga a teremtő Atya fenséges nyugalmát idézi. A második téma gyors ritmusú zenei anyaga a Fiú fiatal, friss energiáit szabadítja fel, ezt követi a Szentlélek fúga. Önálló fúgatémája a Szentlélek tüzes nyelveinek lobogását vizionáltatja a hallgatóval, kidolgozása során folyamatosan megszólaltatja az előző két téma témáit is. Az érzelmileg végletekig felfokozott hármasfúga csúcspontján szólal meg az Atya személyét megjelenítő fúgatéma, amelynek apoteózisa koronázza és zárja ezt a különleges alkotást.

G. F. Händel: Vízi zene

Amikor I. György brit uralkodó ünnepséget rendezett a Temzén, Händelt kérte fel az ünnepi zene komponálására. 50 zenész játszott a hajóúton, a királynak annyira tetszett az előadás, hogy még háromszor elő kellett adni a kedvéért. A barokk zenekar összes hangszere megszólalt a műben, kivéve a csembaló, mert azt nehéz lett volna felvinni a hajóra.

Koncertjeinken trombita és orgona átiratban hallható ez az ismert alkotás.

Ch. Gounod: Ave Maria – két korszak találkozása

Ki ne ismerné fel az első hangoktól Gounod Ave Maria-ját? Az eredetileg énekhangra és kíséretre komponált darab számtalan feldolgozásban lett világhírű és komolyzenei sláger, születésének körülményei viszonylag kevéssé ismertek. Két korszak és két nagy zeneszerző ihletett találkozásának gyümölcse, a barokk J. S. Bach C-dúr prelúdiumának lágyan ringatózó futamaira álmodta a romantikus operaszerző Ch. Gounod az Ave Maria dallamát. A közös alkotás látnoki műve kortalan és időtlen, mint az emberiség Szűz Mária előtti hódolata.

A Messiás című oratórium a zeneirodalom egyik legismertebb alkotása, amely Händel életében is meghozta a várva várt és megérdemelt közönségsikert.

A virtuóz alkotás virtuóz módon született, Händel mindössze 24 nap alatt komponálta meg. Ez a rövid alkotási idő jól tükrözi a zseni időbeli gyorsaságát, a korabeli kézírásos technikával ennyi idő alatt még a másolás sem lenne egyszerű feladat.

A művészet abban az időben sem létezhetett mecenatúra nélkül, Händel legfőbb támogatója maga II. György angol király volt. Amikor az uralkodó először hallotta a Messiást és annak Halleluja-tételét, az elragadtatás hatására felállt, és állva hallgatta végig a tételt. Ettől a pillanattól Angliában a Halleluját felállva hallgatja a közönség, sőt az angolok második himnuszukként tekintenek rá.

Karácsony nem múlhat el Händel Messiása nélkül, a december 20-i előadás ebben az évben is különleges élményt kínál a hallgatóságnak. A Szent István Bazilika csodálatos környezetében felhangzó páratlan zenemű komplex hatású, egyedülálló zenei eseménnyé emeli ezt az estét, az esztendő egyetlen Messiás előadását.

J. S. Bach: d-moll toccata és fúga BWV. 565

A világ legnépszerűbb orgonaművét mindenki ismeri, keletkezését azonban rejtélyek övezik…

A legtöbb bizonyíték szerint az 1700-as évek elején íródott, azonban a mű kiteljesedett felépítése arra enged következtetni, hogy Bach élete végén alkotta, sőt egyesek szerint eredetileg nem is orgonára, hanem hegedűre írta.

Az első nyomtatott megjelenés közel 100 évet váratott magára, amikor is a nagy Bach rajongó, Felix Mendelssohn-Bartholdy kiadatta és folyamatosan játszotta a művet. Azóta számtalan átirat és feldolgozás született szerte a világon, a méltán nagy népszerűségnek örvendő d-moll toccata és fúgát filmekben is hallhatjuk, főleg a horrorfilmek és thrillerek kedvelt témája.

J. S. Bach: d-moll toccata és fúga BWV. 565

A világ legnépszerűbb orgonaművét mindenki ismeri, keletkezését azonban rejtélyek övezik…

A legtöbb bizonyíték szerint az 1700-as évek elején íródott, azonban a mű kiteljesedett felépítése arra enged következtetni, hogy Bach élete végén alkotta, sőt egyesek szerint eredetileg nem is orgonára, hanem hegedűre írta.

Az első nyomtatott megjelenés közel 100 évet váratott magára, amikor is a nagy Bach rajongó, Felix Mendelssohn-Bartholdy kiadatta és folyamatosan játszotta a művet. Azóta számtalan átirat és feldolgozás született szerte a világon, a méltán nagy népszerűségnek örvendő d-moll toccata és fúgát filmekben is hallhatjuk, főleg a horrorfilmek és thrillerek kedvelt témája.