Programok

J. S. Bach: d-moll toccata és fúga BWV. 565

A világ legnépszerűbb orgonaművét mindenki ismeri, keletkezését azonban rejtélyek övezik…

A legtöbb bizonyíték szerint az 1700-as évek elején íródott, azonban a mű kiteljesedett felépítése arra enged következtetni, hogy Bach élete végén alkotta, sőt egyesek szerint eredetileg nem is orgonára, hanem hegedűre írta.

Az első nyomtatott megjelenés közel 100 évet váratott magára, amikor is a nagy Bach rajongó, Felix Mendelssohn-Bartholdy kiadatta és folyamatosan játszotta a művet. Azóta számtalan átirat és feldolgozás született szerte a világon, a méltán nagy népszerűségnek örvendő d-moll toccata és fúgát filmekben is hallhatjuk, főleg a horrorfilmek és thrillerek kedvelt témája.

Ch. Gounod: Ave Maria – két korszak találkozása

Ki ne ismerné fel az első hangoktól Gounod Ave Maria-ját? Az eredetileg énekhangra és kíséretre komponált darab számtalan feldolgozásban lett világhírű és komolyzenei sláger, születésének körülményei viszonylag kevéssé ismertek. Két korszak és két nagy zeneszerző ihletett találkozásának gyümölcse, a barokk J. S. Bach C-dúr prelúdiumának lágyan ringatózó futamaira álmodta a romantikus operaszerző Ch. Gounod az Ave Maria dallamát. A közös alkotás látnoki műve kortalan és időtlen, mint az emberiség Szűz Mária előtti hódolata.

Mozart Requiem-je a világ egyik legismertebb és egyben legtitokzatosabb alkotása. A talányok már a mű születésénél elkezdődnek, ismeretlen a megrendelő, a nagybeteg Mozart komponálás közben a saját halálát vizionálja, s valóban, a művet kedvenc tanítványa, Süssmayr fejezte be. A számtalan teória közül a legismertebbet Milos Forman: Amadeus című filmje dolgozza fel, meggyőző erővel láttatja a zenei élet intrikáit és belső harcait, a kortárs Salieri lenne a gonosz megrendelő és egyben Mozart gyilkosa? Egy másik elképzelés szerint a gyászmise titokzatos megrendelője egy arisztokrata lehetett, aki a Requiemet saját alkotásként kívánta bemutatni, egyértelmű bizonyítékot erre sem találtak. A talányokat és legendákat elhagyva az igazi csoda maga az alkotás, a Requiem időtlen dallamai harmadik évszázada ejtik rabul a hallgatókat. A Dies irae megrázó ereje, a Hostias nyugalma és a Lacrymosa könnyező képsorai ma is tükröt tartanak elénk, az álarcok lehullnak, a lelkek megtisztulnak és felszabadulnak. Mozart testamentumának üzenetét kívánják tolmácsolni a ma esti hangverseny előadói.

J. S. Bach: Esz-dúr „Szentháromság” fúga BWV. 552

Bach orgonaművészetének egyik csúcspontja az Esz-dúr fúga.  A zenetudomány Szentháromság-fúgának aposztrofálja, mert a darab három különálló fúga kompozíciója az Atya-Fiú-Szentlélek hármas egységét jeleníti meg.  Az első fúga a teremtő Atya fenséges nyugalmát idézi. A második téma gyors ritmusú zenei anyaga a Fiú fiatal, friss energiáit szabadítja fel, ezt követi a Szentlélek fúga. Önálló fúgatémája a Szentlélek tüzes nyelveinek lobogását vizionáltatja a hallgatóval, kidolgozása során folyamatosan megszólaltatja az előző két téma témáit is. Az érzelmileg végletekig felfokozott hármasfúga csúcspontján szólal meg az Atya személyét megjelenítő fúgatéma, amelynek apoteózisa koronázza és zárja ezt a különleges alkotást.