Főoldal

Ch. Gounod: Ave Maria – két korszak találkozása

Ki ne ismerné fel az első hangoktól Gounod Ave Maria-ját? Az eredetileg énekhangra és kíséretre komponált darab számtalan feldolgozásban lett világhírű és komolyzenei sláger, születésének körülményei viszonylag kevéssé ismertek. Két korszak és két nagy zeneszerző ihletett találkozásának gyümölcse, a barokk J. S. Bach C-dúr prelúdiumának lágyan ringatózó futamaira álmodta a romantikus operaszerző Ch. Gounod az Ave Maria dallamát. A közös alkotás látnoki műve kortalan és időtlen, mint az emberiség Szűz Mária előtti hódolata.

G. F. Händel: Vízi zene

Amikor I. György brit uralkodó ünnepséget rendezett a Temzén, Händelt kérte fel az ünnepi zene komponálására. 50 zenész játszott a hajóúton, a királynak annyira tetszett az előadás, hogy még háromszor elő kellett adni a kedvéért. A barokk zenekar összes hangszere megszólalt a műben, kivéve a csembaló, mert azt nehéz lett volna felvinni a hajóra.

Koncertjeinken trombita és orgona átiratban hallható ez az ismert alkotás.

J. S. Bach: Esz-dúr „Szentháromság” fúga BWV. 552

Bach orgonaművészetének egyik csúcspontja az Esz-dúr fúga.  A zenetudomány Szentháromság-fúgának aposztrofálja, mert a darab három különálló fúga kompozíciója az Atya-Fiú-Szentlélek hármas egységét jeleníti meg.  Az első fúga a teremtő Atya fenséges nyugalmát idézi. A második téma gyors ritmusú zenei anyaga a Fiú fiatal, friss energiáit szabadítja fel, ezt követi a Szentlélek fúga. Önálló fúgatémája a Szentlélek tüzes nyelveinek lobogását vizionáltatja a hallgatóval, kidolgozása során folyamatosan megszólaltatja az előző két téma témáit is. Az érzelmileg végletekig felfokozott hármasfúga csúcspontján szólal meg az Atya személyét megjelenítő fúgatéma, amelynek apoteózisa koronázza és zárja ezt a különleges alkotást.