A Szt.István Bazilika - Orgonakoncertek és Gálakoncertek

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

A Szt.István Bazilika

Programok BAZILIKA
A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillető tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. E templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József pesti választópolgár és építész az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint. A munkát haláláig, 1867. március 6-ig vezette. Pest város tanácsa a fontos épület további építész-tervező művezetését a kor elismert mesterére, számos fővárosi középület, köztük az Operaház alkotójára, Ybl Miklósra bízta, aki a befejezésig folytatta, de halála miatt az épületbelső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültek el 1905-re.

Nevezetes volt a Bazilika történetében az 1868. január 22-i dátum, amikor a Hild tervei szerint már felfalazott kupola és kupoladob beomlott, kivitelezési- és anyaghibák miatt. A kupolát tartó pillérekhez ajándékba kapott, s igen vegyes minőségű és szilárdságú kőanyagot használtak, továbbá a kupoladob az az tartó boltívek belső peremére épült, ami miatt a pillérek és az összekötő hevederek, valamint a csegelyek terhelése féloldalas lett, és a szerkezet egyensúlyának hiánya okozta a beomlást. Az építkezés ezután több mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott. Az építkezés folytatására Ybl Miklós új terveket készített, illetve a régieket dolgozta át nemcsak a szerkezet, hanem a megjelenés tekintetében is. Hild József hellenisztikus formavilágát, klasszicista stílusát Ybl neoreneszánsza váltotta fel 1875-tõl, és 1891-ben bekövetkezett halála után is az ő vázlatai, elképzelése szerint folytak a munkálatok az 1905-ös felszenteléséig.

A Bazilika orgonája a templommal együtt 1905-ben készült. Építője Angster József, a híres Párizsi Auguste Cavaillé-Coll tanítványa volt, ezért az orgona hangképe és méretezése francia elveket követ. Az orgonaházat Thék Endre műbútorgyára készítette. A hangszert többször bővítették, utolsó restaurálása 1982-ben volt. Az orgona új, modern négy manuálos játékasztalt és új homlokzatot kapott, valamint 13 regiszterrel bővült, így most 93 regisztere van. A sípok száma 6507, a leghosszabb 10 méter, a legrövidebb 6 milliméter. Karakteres hangszíneivel és telt, mégis puha hangzásával ma Budapest legnagyobb és legszebb hangszere.

 
kapcsolat: musica.mundi.agency@gmail.com +36208232095 +36208248564
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz